Hírlevél
TOP termékek
Termékajánló
Partnereink
Szavazás
Naptár
2024. Március
H
K
Sze
Cs
P
Szo
V
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
Házhozszállítás

IBC tartályokhoz kapcsolódó ADR fogalmak, meghatározások

A veszélyes áruk fogalma

Logisztikai szempontból nagy jelentősége van annak, hogy egy adott anyag, termék, áru a közlekedésüzem szempontjából veszélyes árunak minősül-e.

A veszélyes áru fogalom szállításjogi kategória, és veszélyes árunak minősül minden olyan anyag, vagy termék, amely a közlekedés üzemét akutan veszélyezteti.

A veszélyes áruk szállítására nemzetközi egyezmények vonatkoznak, amelyek az ENSZ és annak különböző szervei által kerültek kiadásra, és gyakorlatilag ezeket évente módosítják is, részben tudományos eredmények, részben a gyakorlati tapasztalatok alapján.

Ma Magyarországon négy közlekedési ágnak megfelelően négy szabályzat rendszer ismerete szükséges, amelyek a következők:

1. A veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló európai megállapodás (ADR). Ez a szabályzat magyar nyelven hozzáférhető és a legutolsó aktualizált változat hamarosan megjelenik a Korytrade kiadónál. Erről a szabályzatról tudni kell, hogy Magyarországon a belföldi szállítás esetén is e szabályzat előírásait kell alkalmazni.

2. A veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozásról szóló szabályzat. (RID) Ez a szabályzat magyar nyelven is hozzáférhető. E szabályzat nemcsak Magyarországon belül, hanem nemzetközi szállítás esetén valamennyi Európán kívüli COTIF tagországra is érvényes.

3. Nemzetközi kódex a veszélyes áruk tengeri szállítására (IMDG Code). Ez a szabályzat magyar nyelven nem elérhető

4. IATA Veszélyes árukra vonatkozó szabályzat (IATA DGR). Ez a szabályzat sem érhető el magyar nyelven.

A szabályzatok a következő veszélyességi osztályokat tartalmazzák:

1 robbanóanyagok tárgyak

2 gázok

3 gyúlékony folyékony anyagok

4 gyúlékony szilárd anyagok

4.2 öngyulladásra hajlamos anyagok

4.3 vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok

5.1 gyújtó hatású anyagok

5.2 peroxidok

6.1 mérgező anyagok

6.2 fertőző anyagok

7. radioaktív anyagok

8. maró anyagok

9. különféle veszélyes anyagok és tárgyak

Ahhoz, hogy egy anyag a szabályzatok szerint veszélyes anyagnak minősül-e, a szabályzatok alapján meg kell keresni a veszélyességi határokat, vagy ha a név szerinti felsorolásban az adott anyag megtalálható, akkor veszélyes áruról van szó, és a mindenkori gyártó vagy forgalomba hozó felelőssége, hogy a logisztikai folyamatban minden érintettel közli, hogy milyen jellegű veszélyes anyagról van szó és milyen biztonsági óvintézkedések teendők. Minden veszélyes anyag egy négyjegyű ENSZ számmal azonosítandó. Az anyaghoz ki kell tölteni a 91/55-93/112 EGK/EEC által előírt biztonsági adatlapot.

A mindennapi gyakorlatban a masszívan veszélyes anyagok gyártói általában ismerik az anyagaikra vonatkozó előírásokat, viszont sok probléma merül fel azoknál, amelyek viszonylag hétköznapi anyagokkal dolgoznak és gyakran nem is tudják, hogy az általuk gyártott, forgalmazott anyag veszélyes áruként kezelendő. Ezek az anyagok a festékek, hígítók, növényvédő szerek, fertőtlenítő anyagok, háztartás vegyipari anyagok, alkoholok, gyógyszerek, gyógyászati termékek, aeroszolok, motorhajtó és kenőanyagok, akkumulátorok, telepek stb., amelyek többnyire veszélyes áruk, de sem a gyártó, sem a forgalmazó gyakran nem tudnak arról, hogy közlekedési szempontból veszélyes árukat gyártanak. Ez ma már azért is fontos lenne, mert a legújabb rendeletek szerint fokozottan ellenőrzik a szabályzatok betartását és amennyiben az nem teljesül, a szállítás meghiúsul és a szabályok megszegőit tetemes bírsággal sújtják.

2. A csomagolás jelentősége a veszélyes áruk szállításában

Az első pontban ismertetett szabályzatok nagy terjedelemben foglalkoznak a veszélyes áruk csomagolásaival, mivel a primer védelmet a csomagolásnak kell ellátni. Általános szabály, hogy a veszélyes áruk csomagolásának típusvizsgálaton kell átesnie, majd engedélyező hatóságnak jóvá kell hagynia, és ezután kerülhet a csomagolásra a típuskód. Magyarországon a veszélyes áru csomagolások típusvizsgálatát a Széchenyi István Egyetem csomagolásvizsgáló laboratóriuma, a hatósági engedélyezést pedig a Műszaki Biztonsági Felügyelet végzi a nemzetközi egyezményeknek megfelelően.

A szabályzatok a csomagolás három fajtáját ismerik:

1. A hagyományos csomagolások, melyek lehetnek egyszerűek és összetettek, mint például hordók, kannák, zsákok, ládák és olyan összetett csomagolások, ahol a belső csomagolás valamilyen kanna, melyből egyet vagy többet egy külső ládában helyeznek el.

2. Nagyméretű csomagolóeszközök (IBC), mint például az ún. flexibilis konténerek vagy az 1 köbméteres rakodólapra szerelt téglatest alakú műanyag tartályok stb.

3. Nagyméretű csomagolások, melyekben a hagyományos csomagolásokból nagyobb mennyiség egyesíthető.

A szabályzatok a felhasználható csomagolóeszközök anyagait és azokkal szemben támasztott követelményeket is rögzítik.

Az új csomagolási konstrukciókat típusvizsgálatnak kell alávetni, amely vizsgálatok általában a következők:

1. Ejtő-vizsgálatok

2. Halmazolhatósági vizsgálatok

3. Belső nyomásállósági vizsgálatok

4. Tömítettség vizsgálatok

5. Vegyi-összeférhetőség vizsgálatok

Műanyag csomagolóeszközök esetén az ejtő-vizsgálatokat az elridegedés miatt 18 0C alá hűtve kell végezni, míg a halmazolhatósági vizsgálatok 400C on hajtandók végre a csomagolóeszköz várható lágyulása miatt.

A veszélyes anyagokhoz a csomagolás kiválasztása és megtervezése bonyolult feladat. A gyakorlatban a legtöbb gondot a csomagolóeszköz és a töltőanyag összehangolása okozza. Nem engedhető meg, hogy a csomagolóeszköz falán át bármilyen halmazállapotú veszélyes anyag a szabadba juthasson, és azt is meg kell akadályozni, hogy a szabad légtérből levegő jusson a csomagolás légterébe. A csomagolások belső falának vegyileg ellenállónak kell lennie a töltőanyaggal szemben, de ugyanakkor a töltőanyagot sem szennyezheti a csomagolás falából kiváló valamilyen csomagolóanyag komponens.

Fontos feladat, különösen folyadékok esetén a töltési fok meghatározása, hiszen a folyadék térfogati hőtágulásából és parciális gőznyomásából a csomagolás belső terében a felmelegedés hatására nagy nyomás, míg erős lehűlés esetén vákuum keletkezhet.

A gyakorlatban az egyik legnehezebb feladat a kereskedelmi szempontokat figyelembe véve a csomagolandó mennyiségeket meghatározni, és ehhez olyan csomagolóeszközt választani, amely a fenti követelményeket kielégíti. A gyakorlatban erre nagyon kevés idő szokott maradni, ugyanakkor a töltőanyag és a csomagolóeszköz anyagának, illetve belső bevonatának vegyi összeférhetőségi vizsgálata időigényes feladat, mely hónapokat is igénybe vehet.

Sok csomagolóanyag esetén reológia hatásokkal is számolni kell, ami azt jelenti, hogy hosszú logisztikai folyamat esetén a csomagolóeszközök tartósan igénybe vannak véve és ez az igénybevételi fajta rövid idejű mérésekkel nem modellezhető. Gondoljunk csak egy tartósan terhelt hullámpapírlemez-dobozra vagy egy műanyag kannára, melyben állandó nyomás uralkodik, és itt a csomagolóeszköz sérülése viszonylag lassú alakváltozás során lassan jön létre, de ha ez egy logisztikai láncban még a szállítás alatt következik be, emberéleteket veszélyeztethet és jelentős anyagi kárt okozhat. Az 1. ábrán egy műanyag kanna állapota látható, mely a tartós belső-nyomásállósági próba során maradó alakváltozást szenvedett. Ebből a nyomásból megállapítható az az érték, amelyet a kanna még biztonságosan el tud viselni. A 2. ábrán egy 200 liter űrtartalmú acéllemez hordó ejtő vizsgálata utáni deformációs képe látható. A vízzel töltött hordó ejtési magassága 240 cm, melyből érzékelhető, hogy ezeket a próbákat milyen nagy igénybevételekre kell elvégezni. A 3. ábrán a vizsgálatok alapján az engedélyező hatóság által kiadott csomagolási UN jelzés látható, mely kódban az 1A1 típusjelzés a nem levehető tetejű acéllemez típuskódja. Az X jelölés a betölthető anyag csomagolási csoportjára utal, mely a szabályzatokban szintén jelölve van, az azt követő szám a betölthető anyag maximális sűrűségét jelzi, míg az azt követő szám a nyomáspróba értéke.

E cikkben csak a legfontosabb ismérveket ismertettük terjedelmi okból, számos csomagolási szempontból fontos kérdésre csak későbbiekben térhetünk ki.

1. ábra.
2. ábra.
3. ábra.

Írta: Dr. Pánczél Zoltán főiskolai docens
Szerkesztette: Lajkó Gábor 30/2985814  - info@ibctartaly.eu

ADR meghatározások, mértékegységek

ADR MEGHATÁROZÁSOK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK

1.2.1 Meghatározások

Megj.: Ez a szakasz minden általános és különleges meghatározást tartalmaz.Az ADR értelmében:

A

Aeroszol, lásd Aeroszol csomagolás;

Aeroszol csomagolás (aeroszol): olyan, fémbõl, üvegbõl vagy mûanyagból készült, nem utántölthetõ tartály, amely túlnyomás alatti gázt vagy gázkeveréket tartalmaz valamilyen folyékony, pépszerû vagy por alakú anyaggal együtt vagy akár nélküle, olyan adagoló szerkezettel, amely lehetõvé teszi a tartalomnak gázban szuszpendált szilárd vagy folyékony részecskék, hab, paszta, por formájában, folyadék vagy gáz alakban való kibocsátását;

Átalakított csomagolóeszköz: különösen a


a) fémhordók,
i) amelyeket nem UN típusú csomagolóeszközbõl alakítottak át a 6.1 fejezet elõírásainak megfelelõ, UN típusúvá; vagy

ii) amelyeket a 6.1 fejezetnek megfelelõ valamely UN típusúból egy másik UN típusúvá alakítottak át; vagy

iii) amelyek valamely lényeges szerkezeti elemét (pl. a nem levehetõ tetõt) kicserélték;

b) mûanyag hordók,
i) amelyeket egyik UN típusúból egy másik UN típusúvá alakítottak át (pl. 1H1-bõl 1H2-vé); vagy

ii) amelyek valamely lényeges szerkezeti elemét kicserélték.

Az átalakított csomagolóeszközök a 6.1 fejezet ugyanazon követelményei alá esnek, mint amelyeket az azonos típusú, új csomagolóeszközökre kell alkalmazni;
B
Battériás jármû: olyan jármû, amelynek egymással gyûjtõcsõvel összekötött és tartósan a szállítóegységre rögzített elemei vannak. A következõ elemek tekinthetõk a battériás jármû elemeinek: palackok, nagypalackok, gázhordók, palackkötegek és a 2 osztály gázainak szállítására készült, 450 liternél nagyobb befogadóképességű tartányok;

Bélés: olyan különálló tömlõ vagy zsák, beleértve nyílásainak zárószerkezeteit, amelyet a csomagolóeszközbe (nagycsomagolásba, IBC-be) helyeztek el, de nem alkotja annak szerves részét;

Belsõ csomagolóeszköz: olyan csomagolóeszköz, amelyet a szállításhoz külsõ csomagolással kell ellátni;

Belsõ égésû fûtõberendezés: olyan fûtõberendezés, amely valamilyen folyékony vagy gáznemû tüzelõanyaggal mûködik a motortól függetlenül, ehhez a jármû meghajtására szolgáló motor hulladékhõje nem használható;

Belsõ tartály: olyan tartály, amelyet külsõ csomagolással kell ellátni ahhoz, hogy befogadó funkcióját betöltse;

Berakó: az a vállalkozás, amelyik a veszélyes árut a jármûbe vagy nagykonténerbe berakja;

Biológiai vagy mûszaki megnevezés: a tudományos és mûszaki kézikönyvekben, folyóiratokban és szövegekben használt név. Kereskedelmi nevek erre a célra nem használhatók;

Biztonsági szelep: a nyomás hatására automatikusan mûködésbe lépõ, rugóterhelésû szerkezet, amelynek feladata a nem megengedett belsõ nyomás kialakulásának megakadályozása a tartányban;

C
Címzett: a fuvarozási szerzõdés szerinti címzett. Ha a címzett a fuvarozási szerzõdésre vonatkozó elõírásokkal összhangban harmadik személyt jelöl meg, az ADR értelmében ezt a személyt kell címzettnek tekinteni. Ha a szállítási mûveletet fuvarozási szerzõdés nélkül végzik, az a vállalkozás tekintendõ címzettnek, amely megérkezéskor a veszélyes árut átveszi;

CSC Egyezmény: a “Nemzetközi Szállítótartály Biztonsági Egyezmény” (Genf, 1972) módosított kiadása, kiadja a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO), London (Magyarországon kihirdette az 1977. évi 20. sz. törvényerejû rendelet.);

Cserefelépítmény: lásd konténer is;

Cserefelépítmény: olyan konténer, amely az EN 283 Európai Szabvány (1991 évi kiadás) szerint a következõ jellemzõkkel bír:


– szilárdság szempontjából csak vasúti és közúti, szárazföldi és ro-ro-hajón történõ szállításra van méretezve;

– nem halmazolható;

– a közúti jármûvekrõl a jármû rakfelületén levõ berendezéssel saját támasztólábaira lerakható, ill. visszarakható;

Megj.: A “konténer” fogalom nem terjed ki a hagyományos csomagolóeszközökre, IBC-kre, tankkonténerekre vagy jármûvekre.

Csomagolási csoport: olyan csoport, melyhez csomagolás céljából egyes anyagok vagy tárgyak veszélyességük mértéke szerint rendelhetõk hozzá. A csomagolási csoportok a következõket jelentik (bõvebb magyarázat a 2 részben található):

I. csomagolási csoport: nagyon veszélyes anyagok;
II. csomagolási csoport: veszélyes anyagok;
III. csomagolási csoport: kevésbé veszélyes anyagok.;

Megj,: Bizonyos, veszélyes anyagokat tartalmazó tárgyak is valamely csomagolási csoporthoz vannak hozzárendelve.Csomagoló: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut csomagolóeszközökbe nagycsomagolásba vagy IBC-be teszi, ill. szükség esetén elõkészíti a küldeménydarabokat a szállításhoz;

Csomagolóeszköz (csomagolás): a tartály és minden egyéb szerkezeti elem vagy anyag, amely szükséges ahhoz, hogy a tartály betölthesse befogadó funkcióját (lásd még kombinált csomagolás, összetett (mûanyag) csomagolás, összetett (üveg, porcelán, kõagyag) csomagolás, belsõ csomagolás, IBC, köztes csomagolóeszköz, nagycsomagolás, finomlemez csomagolóeszköz, külsõ csomagolóeszköz, felújított csomagolóeszköz, átalakított csomagolóeszköz, ismételten felhasznált csomagolóeszköz, kármentõ csomagolás és portömör csomagolóeszköz);

Megj.: A radioaktív anyagokra lásd a 2.2.7.2 bekezdést.
E
Egyesítõcsomagolás: olyan burkolat, amit egy feladó használ egy vagy több küldeménydarab egységbe fogására a szállítás alatti könnyebb kezelés és rakodás céljára;

Egyesítõcsomagolás például:


a) a rakományképzõ eszköz, pl. rakodólap, amelyre több küldeménydarabot raknak vagy halmazolnak és mûanyag pántszalaggal, zsugor- vagy nyújtható fóliával vagy más alkalmas módon rögzítenek; vagy

b) a külsõ védõcsomagolás, mint pl. láda vagy rekesz;

EK Irányelv: az Európai Közösség illetékes intézményei által hozott olyan elõírás, amely az elérendõ eredmény tekintetében kötelezõ mindazokra a tagállamokra, amelyek címzettjei az irányelvnek, de a végrehajtás formáját és módszerét a nemzeti hatóságok választhatják meg;

ENSZ-EGB elõírás: “A közúti jármûvekre, a közúti jármûvekbe szerelhetõ alkatrészekre, ill. a közúti jármûveknél használatos tartozékokra vonatkozó egységes mûszaki elõírások elfogadásáról és az ezen elõírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeirõl” szóló Egyezmény (1958. évi Egyezmény módosított formában) mellékletét képezõ elõírás;

ENSZ Minta Szabályzat: az ENSZ “Ajánlások a veszélyes áruk szállítására – Minta szabályzat” kiadvány tizenegyedik javított kiadása (ST/SG/AC.10/1/Rev.11);

F
Fa IBC: merev vagy összecsukható fa testbõl és bélésbõl (de nem belsõ csomagolásból), továbbá szerkezeti és üzemi szerelvényekbõl álló IBC;

Fahordó: fából kör keresztmetszettel, domború palásttal készült csomagolóeszköz, dongákból és fenekekbõl összeállítva és abroncsokkal ellátva;

Fedett jármû: olyan jármû, amelynek karosszériája lezárható szekrénybõl áll;

Feladó: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut a saját nevében vagy harmadik fél megbízásából feladja. Ha a szállítási mûveletet fuvarozási szerzõdés alapján végzik, a feladó a fuvarozási szerzõdés szerinti feladót jelenti;

Felújított csomagolóeszköz: különösen


a) a fémhordók, amelyeket
i) az eredeti szerkezeti anyagig megtisztítottak, eltávolítva minden korábbi tartalmat, a belsõ és külsõ korróziós nyomokat és a külsõ bevonatokat és bárcákat;

ii) visszaállítottak eredeti alakjukra és körvonalukra, peremeiket (ha vannak) kiegyengették és tömítették és minden, nem beépített tömítésüket kicserélték;

iii) tisztítás után, de festés elõtt megvizsgáltak, és kiselejtezték azokat, amelyeken látható kitörések, az anyagvastagság jelentõs csökkenése, fémkifáradás, sérült menetek vagy záróelemek, vagy egyéb jelentõs hiányosságok tapasztalhatók;

b) a mûanyag hordók és kannák,
i) amelyeket az eredeti szerkezeti anyagig megtisztítottak, eltávolítva minden korábbi tartalmat, külsõ bevonatot és bárcát;

ii) amelyek minden, nem beépített tömítését kicserélték; és

iii) amelyeket tisztítás után megvizsgáltak, és kiselejtezték azokat, amelyeken látható kopások, törések, repedések, sérült menetek vagy záróelemek, vagy egyéb jelentõs hiányosságok tapasztalhatók;

Fém IBC: fém-testbõl, valamint a megfelelõ üzemi és szerkezeti szerelvényekbõl álló IBC;

Finomlemez csomagolóeszköz: olyan kör, ellipszis, négyszög vagy sokszög keresztmetszetû (vagy kúp alakú), valamint kúpos nyakú vagy vödör alakú, ónozott acéllemezbõl vagy finomlemezbõl 0,5 mm-nél kisebb falvastagsággal, lapos vagy domború fenékkel, egy vagy több töltõnyílással készült csomagolóeszköz, amely nem esik a hordóra vagy kannára vonatkozó meghatározás alá;

Folyékony anyag: olyan anyag, amelynek gõznyomása 50 °C-on legfeljebb 300 kPa (3 bar) és 101,3 kPa nyomáson 20 °C-on nem teljesen gáz alakú, és


a) olvadáspontja vagy olvadás kezdõpontja 101,3 kPa nyomáson legfeljebb 20 °C; vagy

b) az ASTM D 4359-90 vizsgálati módszerrel meghatározva folyékony; vagy

c) a 2.3.4 szakaszban leírt folyékonyság meghatározási vizsgálat (penetrométer eljárás) kritériumai szerint nem pasztaszerû;

Megj.: A “folyékony állapotban történõ szállítás” a tartányokra vonatkozó elõírások tekintetében
– az elõzõ meghatározás szerint folyékony anyag szállítása, vagy
– olyan szilárd anyag szállítása, amelyet olvasztott állapotban adnak át a szállításra.
Folytacél: a 360 – 440 N/mm2közötti legkisebb szakítószilárdságú acél;Megj.: A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.
G
Gáz: olyan anyag, amelynek
a) gõznyomása 50 °C-on meghaladja a 300 kPa-t (3 bar-t); vagy

b) 20 °C-on és 101,3 kPa normál nyomáson teljesen gáz alakú;

Gázhordó: nyomástartó, hordozható hegesztett tartály legalább 150 liter, de legfeljebb 1000 liter ûrtartalommal (pl. hengeres tartály gördítõabroncsokkal és csúszótalpakra vagy keretvázba erõsített tartály);

Gázpatron (gázzal töltött kisméretû tartály): olyan nem utántölthetõ tartály, amely túlnyomás alatti gázt vagy gázkeveréket tartalmaz, és szeleppel is ellátható;

Gázzal töltött kis méretû tartály: lásd gázpatron;

Gyúlékony alkotórész (aeroszoloknál és gázpatronoknál): olyan gáz, amely levegõn, normál nyomáson gyúlékony vagy olyan folyékony anyag vagy készítmény, amelynek lobbanáspontja legfeljebb 100 ºC;

Gyûjtõmegnevezés: az anyagok vagy tárgyak jól körülhatárolt csoportját jelentõ tétel (lásd a 2.1.1.2 B, C és D pontot);

H
Hajlékony falú IBC: fóliából, szövetbõl vagy más hajlékony anyagból vagy ilyen anyagok kombinációjából készült csomagolóeszköz-testbõl álló IBC, szükség esetén belsõ bevonattal vagy béléssel, a megfelelõ üzemi és kezelõ szerelvényekkel felszerelve;

Hordó: fémbõl, papírlemezbõl, mûanyagból, rétegelt falemezbõl vagy más alkalmas anyagból készült, henger alakú csomagolóeszköz, sík vagy domború fenékkel. Ez a meghatározás magában foglalja az egyéb alakú csomagolóeszközöket is, pl. kúpos nyakú, kör keresztmetszetû tartályokat vagy vödröket. A fahordókat és a kannákat ez a meghatározás nem fedi;

Hulladékolyan anyag, oldat, keverék és tárgy, amelyet általában közvetlenül nem lehet felhasználni, de amelyet újrahasznosítási eljárás, lerakóhelyen való tárolás, égetéssel vagy más módon történõ ártalmatlanítás céljából szállítanak;

Hulladék szállítására szolgáló, vákuummal üzemelõ tartány: olyan rögzített vagy leszerelhetõ tartány, amelyet elsõdlegesen veszélyes hulladékok szállítására használnak, és a hulladékok töltését, ill. ürítését szolgáló speciális kialakítása, ill. felszerelése megfelel a 6.10 fejezet elõírásainak. Az olyan tartány, amely mindenben megfelel a 6.7 vagy a 6.8 fejezet elõírásainak, nem minõsül “hulladék szállítására szolgáló, vákuummal üzemelõ tartány”-nak;

I
IBC, lásd nagyméretû csomagolóeszköz;

ICAO Mûszaki Utasítások: a Nemzetközi Polgári Repülésrõl szóló Chicagoi Egyezmény 18. Függeléke, a Veszélyes Áruk Légi Szállításának Biztonságát Szolgáló Mûszaki Utasítások, amelyet a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO), (Montreal) ad ki. Magyarországon kihirdette az 1971. évi 25. sz. tvr. és a 20/1997.(X.21) KHVM rendelet;

Illetékes hatóság: az a hatóság vagy hatóságok vagy egyéb szervezet vagy szervezetek, amelye(ke)t az egyes országokban, az egyes esetekre a belföldi jogszabályok szerint kijelölnek;

IMDG Kódex: az “Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi egyezmény (SOLAS egyezmény), 1974, A rész, VII. fejezetének végrehajtására szolgáló Veszélyes Áruk Nemzetközi Tengerészeti Kódexe, amelyet a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO), (London), ad ki. Magyarországon kihirdette a 2001. évi XI. törvény;

Ismételten felhasznált csomagolóeszköz: olyan csomagolóeszköz, amelyet megvizsgáltak és olyan sérülésektõl mentesnek találtak, amelyek befolyásolnák a teljesítõképességi vizsgálatok elviselését; a fogalom kiterjed azokra a csomagolóeszközökre is, amelyeket azonos vagy hasonló összeférhetõségû termékkel töltenek meg ismételten és a termék feladója által ellenõrzött elosztási láncban szállítanak;

J
Jármû: lásd battériás jármû, fedett jármû, nyitott jármû, ponyvás jármû és tartányjármû;
K
Kanna: fémbõl vagy mûanyagból készült, négy- vagy sokszög keresztmetszetû, egy- vagy többnyílású csomagolóeszköz;

Kármentõ csomagolás: a 6.1 fejezet vonatkozó elõírásainak megfelelõ, olyan különleges csomagolóeszköz, amelybe sérült, meghibásodott vagy szivárgó veszélyes áru küldeménydarabokat vagy kiszóródott, kifolyt veszélyes árukat lehet elhelyezni visszanyerés vagy ártalmatlanítás céljából történõ szállításhoz;

Kezelõ szerelvény (hajlékony falú IBC-knél): az IBC testéhez erõsített vagy az IBC test folytatásaként kialakított fül, hurok, szem vagy keret;

Kiskonténer: legalább 1 més legfeljebb3 m3 belsõ térfogatú konténer;

Megj.: A radioaktív anyagokra lásd a 2.2.7.2 bekezdést.Kombinált csomagolás: szállítási csomagolóeszköz-kombináció, amely egy vagy több belsõ csomagolóeszközbõl áll, amelye(ke)t külsõ csomagolóeszközbe helyeztek el a 4.1.1.5 bekezdésnek megfelelõen;
Megj.: A “kombinált csomagolás” “belsõ elemét” mindig “belsõ csomagolásnak” nevezik és nem “belsõ tartálynak”. Az üvegpalack jó példa az ilyen “belsõ csomagolásra”.Konténer: olyan szállítóeszköz (daruzható, emelhetõ vagy más hasonló szerkezet), amely
– tartós jellegû és ennek megfelelõen elég szilárd ahhoz, hogy ismételten felhasználható legyen;

– kifejezetten úgy van kialakítva, hogy megkönnyítse az áruknak egy vagy több szállítóeszközzel – a rakomány megbontása nélkül - történõ szállítását;.

– a rakodást és a különbözõ szállítóeszközök közötti gyors átrakást lehetõvé tevõ elemekkel van ellátva;

– kialakításánál fogva azt áru egyszerûen berakható és kirakható (lásd mégkiskonténer, nagykonténer, nyitott konténer,ponyvás konténer és zárt konténer);

Köztes csomagolóeszköz: olyan csomagolóeszköz, amelyet a belsõ csomagolások vagy tárgyak és a külsõ csomagolás közé helyeznek.

Küldemény: olyan veszélyes áru küldeménydarab(ok) vagy rakomány, amelyet a feladó szállításra átad;

Küldeménydarab: a csomagolási mûvelet végterméke, amely a feladásra kész csomagolóeszközbõl, nagycsomagolásból vagy IBC-bõl és tartalmából áll. A fogalom kiterjed a gázok szállítására használt, ezen fejezet szerinti tartályokra, valamint az olyan tárgyakra is, amelyek méretük, tömegük vagy kialakításuk folytán csomagolás nélkül vagy rekeszben (csúszótalpon), kosárban vagy rakodóeszközben szállíthatók. Nem terjed ki e fogalom azokra az árukra, amelyeket ömlesztve szállítanak, sem a tartányban szállított anyagokra;

Megj.: A radioaktív anyagokra lásd a 2.2.7.2 bekezdést.Küldeménydarab tömege: ellenkezõ meghatározás hiányában a küldeménydarab bruttó tömege. Az áru szállításához használt konténer és tartány tömege a bruttó tömegbe nem számít bele;

Külsõ csomagolóeszköz: az összetett csomagolás vagy kombinált csomagolás külsõ védelme felszívóanyaggal, tömítõanyaggal és minden egyéb elemmel, ami szükséges a belsõ tartályok vagy belsõ csomagolóeszközök befogadásához és védelméhez;

L
Láda: fémbõl, fából, rétegelt falemezbõl, farostlemezbõl, papírlemezbõl, mûanyagból vagy más alkalmas anyagból készült, négyszögletes vagy sokszög alakú oldalakkal rendelkezõ teljes falú csomagolóeszköz. Kis nyílások olyan célokra, mint a könnyebb megfogás vagy felnyitás vagy a besorolási követelmények kielégítése, engedélyezettek, amennyiben ezek nem befolyásolják a csomagolóeszköz integritását a szállítás alatt;

Légmentesen zárt tartány: olyan tartány, amelynek nyílásai légmentesen zárva vannak, és amelyen nincs biztonsági szelep, hasadótárcsa vagy más hasonló biztonsági berendezés. Az olyan tartányt, amelynél a biztonsági szelep elõtt hasadótárcsa van, légmentesen zárt tartánynak lehet tekinteni;

Legnagyobb nettó tömeg: egyetlen csomagolás tartalmának legnagyobb tiszta tömege, vagy belsõ csomagolások és ezek tartalmának legnagyobb együttes tömege kg-ban;

Legnagyobb ûrtartalom: a tartály vagy csomagolóeszköz (beleértve az IBC-t és a nagycsomagolást is) legnagyobb belsõ térfogata m3-ben vagy literben;

Legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás): a következõ három érték közül a legnagyobb:


a) a tartányban a töltés során megengedett legnagyobb tényleges nyomás (legnagyobb megengedett töltési nyomás);

b) a tartányban az ürítés során megengedett legnagyobb tényleges nyomás (legnagyobb megengedett ürítési nyomás); és

c) az a tényleges túlnyomás, amelyet a tartányra annak tartalma (beleértve azokat az idegen gázokat is, amelyeket tartalmazhat) a legnagyobb üzemi hõmérsékleten fejt ki.

Hacsak a 4.3 fejezetben levõ különleges elõírások másként nem rendelkeznek, az üzemi nyomás (túlnyomás) számszerû értéke nem lehet kisebb, mint a tartalom gõznyomása (abszolút nyomása) 50 °C-on.

A biztonsági szelepekkel (hasadótárcsával vagy anélkül) felszerelt tartányok esetén azonban a legnagyobb üzemi nyomásnak (túlnyomásnak) a biztonsági szelepekre elõírt nyitónyomással kell egyenlõnek lennie (lásd még próbanyomás, számítási nyomás, töltési nyomás és ürítési nyomás);

Megj.: A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.Leszerelhetõ tartány: olyan, 450 liternél nagyobb befogadóképességû tartány, de nem rögzített tartány, nem mobil tartány, nem tankkonténer és nem battériás jármû vagy MEG konténer eleme, amelyet nem úgy alakítottak ki, hogy az árut a rakomány megbontása nélkül lehessen szállítani, és amelyet rendes körülmények között csak üres állapotban lehet emelni;

Lobbanáspont: egy folyékony anyag azon legalacsonyabb hõmérséklete, amelynél gõzei a levegõvel gyúlékony keveréket alkotnak;

M
Megengedett legnagyobb bruttó tömeg:
a) (a hajlékony falú IBC-ket kivéve minden más IBC típusnál) az IBC test, az üzemi és szerkezeti szerelvények és a szállításra megengedett legnagyobb rakomány össztömege;

b) (tartányoknál) a tartány saját tömege és a szállításra engedélyezett legnagyobb rakomány össztömege;

Megj.: A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

Megengedett legnagyobb rakomány (hajlékony falú IBC-knél): az a legnagyobb nettó tömeg, amelyre az IBC-t kialakították és amelynek szállítására engedélyezték;

Megfelelõség biztosítása(radioaktív anyagok): az illetékes hatóság által alkalmazott rendszeres intézkedési program, amelynek célja annak biztosítása, hogy az ADR követelményei a gyakorlatban megvalósuljanak;

MEG-konténer: lásd többelemes gázkonténer;

Mélyhûtõ tartály: hõszigetelt, hordozható tartály mélyhûtött, cseppfolyósított gázokhoz, legfeljebb 1000 liter ûrtartalommal;

Merev belsõ tartály (összetett IBC-knél): olyan tartály, amely üres állapotban, a zárószerkezet helyre tétele és a külsõ burkolat segítsége nélkül is megtartja szokásos alakját. Minden belsõ tartályt, amely nem “merev”, “hajlékony falú”-nak kell tekinteni;

Merev falú mûanyag IBC: merev mûanyag testbõl álló IBC, amely vázszerkezettel rendelkezhet, és a megfelelõ üzemi szerelvényekkel látható el;

Minõségbiztosítás: bármely szervezet vagy szerv által alkalmazott rendszeres ellenõrzési és felügyeleti program, amelynek célja annak biztosítása, hogy az ADR biztonsági elõírásai a gyakorlatban megvalósuljanak;

M.N.N. (másként meg nem nevezett) tétel: olyan gyûjtõmegnevezés, amelyhez olyan anyagok, keverékek, oldatok vagy tárgyak rendelhetõk, amelyek


a) nincsenek a 3.2 fejezet “A” táblázatában név szerint megemlítve, és

b) az m.n.n. tétel megnevezésének, osztályának, osztályozási kódjának és csomagolási csoportjának megfelelõ kémiai, fizikai és/vagy veszélyes tulajdonságokkal rendelkeznek;

Mobil tartány: a 6.7 fejezetben, ill. az IMDG Kódexben található meghatározás szerinti, 450 liternél befogadóképességû, többmódú tartány, amelyhez a 3.2 fejezet “A” táblázatának 10 oszlopában mobil tartány utasítás (T-jel) van feltüntetve;

Mobil tartány üzemben tartója: lásd tankkonténer vagy mobil tartány üzemben tartója;

Mûanyag szövet (hajlékony falú IBC-knél): alkalmas mûanyagból álló nyújtott szalagokból vagy monoszálakból készült anyag.

Mûszaki vagy biológiai megnevezés: a tudományos és mûszaki kézikönyvekben, folyóiratokban és szövegekben használt név. Kereskedelmi nevek erre a célra nem használhatók;

N
Nagycsomagolás: olyan csomagolóeszköz, amelynél a belsõ csomagolások vagy tárgyak egy külsõ csomagolóeszközbe vannak elhelyezve és
a) gépi mozgatásra alkalmas kivitelû;

b) befogadóképessége meghaladja a 400 kg nettó tömeget, ill. a 450 litert, de legfeljebb 3 m3;

Nagyméretû csomagolóeszköz (IBC)a 6.1 fejezetben nem említett, merev vagy hajlékony falú, szállítható csomagolóeszköz, amelynek
a) ûrtartalma
i) nem haladja meg a 3 m3-t a II. és a III. csomagolási csoportba tartozó, szilárd és folyékony anyagok esetében;

ii) nem haladja meg az 1,5 m3-t az I. csomagolási csoportba tartozó, szilárd anyagok esetében, ha azok hajlékony falú, merev falú mûanyag, összetett, papírlemez vagy fa IBC-kbe vannak csomagolva;

iii) nem haladja meg a 3 m3-t az I. csomagolási csoportba tartozó, szilárd anyagok esetében, ha azok fém IBC-kbe vannak csomagolva;

iv) nem haladja meg a 3 m3-t a 7 osztály radioaktív anyagai esetében;

b) gépi mozgatásra alkalmas kivitelû:

c) a szállítás és kezelés során fellépõ erõhatásoknak oly módon áll ellen, mint azt a 6.5 fejezet szerinti próbák meghatározzák (lásd még összetett IBC mûanyag belsõ tartállyal, papírlemez IBC, hajlékony falú IBC, fém IBC, merev falú mûanyag IBC és fa IBC);

Megj.: 1. A 6.7 fejezet elõírásainak megfelelõ mobil tartányok, ill. a 6.8 fejezet elõírásainak megfelelõ tankkonténerek nem tekinthetõk IBC-knek.
2. A 6.5 fejezet elõírásainak megfelelõ IBC-k az ADR értelmében nem tekinthetõk konténereknek.

3. A szöveg további részében a nagyméretû csomagolóeszközök megjelölésére csakis az IBC rövidítés szolgál.

Nagykonténer:
a) olyan konténer, amelynek belsõ térfogata 3 m3-nél nagyobb;

b) a Nemzetközi Szállítótartály Biztonsági Egyezmény (CSC) értelmében:

olyan méretû konténer, amelynek az alsó négy sarokkal behatárolt területe


i) legalább 14 m2 (150 négyzetláb); vagy

ii) legalább 7 m(75 négyzetláb), ha felsõ sarokelemekkel rendelkezik;

Megj.: A radioaktív anyagokra lásd a 2.2.7.2 pontot.Nagypalack (a 2 osztályban): varrat nélküli, nyomástartó, szállításra használt tartály 150 liternél nagyobb, de legfeljebb 5000 liter ûrtartalommal;

Nyitott jármû: olyan jármû, amelynek rakfelülete csupasz, vagy csak oldalfalakkal és hátsó fallal van ellátva;

Nyitott konténer: nyitott tetejû konténer vagy szállítólap alapú konténer;

O
Orsó (az 1 osztályban): mûanyagból, fából, papírlemezbõl, fémbõl vagy egyéb alkalmas anyagból készített eszköz központi tengellyel és a tengely mindkét végén oldalsó tárcsával vagy anélkül. Az anyagok és tárgyak a tengely köré tekercselhetõk és azokat az oldalsó tárcsák tarthatják meg;
Ö
ÖBH: lásd öngyorsuló bomlási hõmérséklet;

Ömlesztett szállítás: csomagolatlan szilárd anyagok vagy tárgyak szállítása jármûveken vagy konténerekben. A fogalom nem vonatkozik sem a csomagolt árukra (küldeménydarabokra), sem a tartányokban szállított anyagokra;

Öngyorsuló bomlási hõmérséklet (ÖBH): az a legalacsonyabb hõmérséklet, amelynél a szállítás során használt csomagolásban levõ anyagnál az öngyorsuló bomlás bekövetkezhet. Az ÖBH meghatározására vonatkozó követelményeket és a zárt térben történõ hevítés hatását a Vizsgálatok és kritériumok kézikönyvII. része tartalmazza (Az öngyorsuló bomlási hõmérséklet (ÖBH) a francia température de decomposition auto-accélérée (TDAA), ill. az angol self-accelerating decomposition temperature (SADT) magyar megfelelõje.);

Összetett IBC mûanyag belsõ tartállyal:olyan IBC, amely merev külsõ burkolat formájú vázszerkezeti elembõl áll, amely a mûanyag belsõ tartályt, valamint a megfelelõ üzemi és szerkezeti szerelvényeket veszi körül. Kialakítása olyan, hogy a belsõ tartály és a külsõ burkolat összeszerelve szétválaszthatatlan egységet képez és így töltik, tárolják, szállítják vagy ürítik;

Megj.: A “mûanyag“ az összetett IBC-knél a belsõ tartályokkal kapcsolatosan használva az egyéb polimer anyagokat, mint pl. a gumit, stb. is jelenti.Összetett (mûanyag) csomagolás: belsõ mûanyag tartályból és külsõ (fém, papírlemez, rétegelt falemez stb.) csomagolóeszközbõl álló csomagolás. Ez a csomagolás, ha egyszer már összeállították, szétválaszthatatlan marad, így töltik, raktározzák, szállítják és ürítik;
Megj.: Lásd az összetett (üveg, porcelán, kõagyag) csomagoláshoz fûzött Megjegyzést..Összetett (üveg-, porcelán, kõagyag) csomagolás: belsõ üveg-, porcelán- vagy kõagyag tartályból és külsõ (fém, fa, papírlemez, mûanyag, habosított mûanyag stb.) csomagolóeszközbõl áll. Ez a csomagolás, ha egyszer összeállították, szétválaszthatatlan marad, így töltik, raktározzák, szállítják és ürítik;
P
Palack: legfeljebb 150 liter ûrtartalmú, nyomástartó, szállításra használt tartály (lásd még palackköteg);

Palackköteg: szállításra használt, szerkezeti egységbe épített palackok, amelyek egymással gyûjtõcsõvel vannak összekötve és szilárdan egymáshoz vannak erõsítve;

Papírlemez IBC: papírlemez testbõl különálló fenékkel és tetõvel vagy anélkül, szükség esetén béléssel (de nem belsõ csomagolással), és megfelelõ szerkezeti és üzemi szerelvényekbõl álló IBC;

Ponyvás jármû: a felrakott áru védelme érdekében ponyvával ellátott nyitott jármû;

Ponyvás konténer: a berakott áru védelme érdekében ponyvával ellátott nyitott konténer;

Portömör csomagolóeszköz: olyan csomagolóeszköz, amely nem engedi át a szilárd tartalmat, beleértve a szállítás alatt keletkezõ finom szilárd anyagot is;

Próbanyomás: az a legnagyobb tényleges nyomás, amely a tartányban a nyomáspróba alatt fellép (lásd még számítási nyomás, ürítési nyomás, töltési nyomásés legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás));

R
Referencia acél: a 370 N/mm2 szakítószilárdságú és 27 % szakadási nyúlású acél;

Rekesz: rácsos kialakítású (nem teljes falú) külsõ csomagolóeszköz;

RID: a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID), amely a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) B Függelékét képezõ Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Egyezmény Egységes Szabályai (CIM) I. Melléklete;

Rögzített tartány: szerkezetileg tartósan a jármûre szerelt, legalább 1000 liter befogadóképességû tartány (a jármû ily módon tartányjármûvé válik) vagy egy ilyen jármû alvázának elválaszthatatlan részét képezõ tartány;

SZ
Szabályozási hõmérséklet: az a legmagasabb hõmérséklet, amelyen a szerves peroxid vagy önreaktív anyag biztonságosan szállítható;

Számítási nyomás: a próbanyomással legalább egyenlõ elméleti nyomás, amely a szállított anyag veszélyességi foka szerint kisebb vagy nagyobb mértékben meghaladhatja az üzemi nyomást. A számítási nyomás csak a tartány falvastagságának meghatározására való a külsõ és belsõ erõsítõelemek figyelembe vétele nélkül (lásd még ürítési nyomás, töltési nyomás, legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás) és próbanyomás);

Megj.: A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.Szállítás: a veszélyes áru helyváltoztatása, beleértve a közlekedési okokból történõ megállásokat, ill. minden olyan közlekedési szempontból szükségessé vált idõszakot a helyváltoztatás elõtt, alatt és után, amely alatt a veszélyes áru a jármûben, tartányban vagy konténerben van.

Ez a fogalom kiterjed a veszélyes áruk átmeneti tárolására is a közlekedési ágak, ill. a közlekedési eszközök cseréjénél (átrakásnál), azzal a feltétellel, hogy az áru átvételének és kiszolgáltatásának helyét feltüntetõ fuvarokmányt kérésre bemutatják, ill. a küldeménydarabokat vagy a tartányokat nem nyitják fel, kivéve, ha az illetékes hatóságok ellenõrzik;

Szállító: az a vállalkozás, amely a szállítási mûveletet végrehajtja, akár fuvarozási szerzõdés alapján, akár anélkül;

Szállítóegységolyan gépjármû, amelyhez nincs pótkocsi kapcsolva, vagy gépjármûbõl és hozzákapcsolt pótkocsiból álló jármûszerelvény;

Szerkezeti szerelvény:


a) tartányjármû vagy leszerelhetõ tartány esetében a tartány külsõ vagy belsõ erõsítõ- és rögzítõ-, védõ- vagy stabilizáló-elemei;

b) tankkonténer esetében a tartány külsõ vagy belsõ erõsítõ- és rögzítõ-, védõ- vagy stabilizáló-elemei;

c) a battériás jármű vagy MEG konténer elemei esetében a tartány vagy a tartály külsõ vagy belsõ erõsítõ- és rögzítõ-, védõ- vagy stabilizáló-elemei;

d) a hajlékony falú IBC-ket kivéve minden más IBC típusnál a test erõsítõ-, rögzítõ-, kezelõ, védõ- vagy stabilizáló-elemei (beleértve a belsõ mûanyag tartállyal rendelkezõ az összetett IBC-k esetében a raklap alapot is);

Megj.: A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

Szilárd anyag:
a) amelynek olvadáspontja vagy olvadás kezdõpontja 101,3 kPa nyomáson 20 °C-nál magasabb, vagy

b) az ASTM D 4359-90 vizsgálati módszerrel meghatározva nem folyékony vagy a 2.3.4 szakaszban leírt folyékonyság meghatározási vizsgálat (penetrométer eljárás) kritériumai szerint pasztaszerû;

T
Tálca (az 1 osztályban): fém, mûanyag, papírlemez vagy más alkalmas anyagú lemez, amelyet a belsõ, a köztes vagy a külsõ csomagolásba helyeznek és azokba szorosan illeszkedik. A tálca felülete lehet alakos, hogy a csomagolások vagy tárgyak beültethetõk, szilárdan rögzíthetõk és egymástól elválaszthatók legyenek;

Tankkonténer: gáz alakú, folyékony, porszerû vagy szemcsés anyagok szállítására használt, 0,45 m3-nél (450 l-nél) nagyobb befogadóképességû, a konténer meghatározásnak megfelelõ szállítóeszköz, amely a tartányból és szerelvényeibõl áll, beleértve azokat a szerelvényeket is, amelyek lehetõvé teszik a tankkonténer helyváltoztatását egyensúlyhelyzete jelentõs megváltoztatása nélkül;

Megj.: A 6.5 fejezet elõírásainak megfelelõ IBC-k nem tekinthetõk tankkonténereknek.

Tankkonténer vagy mobil tartány üzemben tartója:az a vállalkozás, amelynek a nevén a tankkonténert vagy a mobil tartányt nyilvántartásba vették;

Tartály (az 1 osztályban): köztes vagy belsõ csomagolásként használt láda, palack, hordó, kanna, doboz és hüvely, beleértve mindenféle zárószerkezetüket;

Tartály: anyagok vagy tárgyak befogadására vagy tartására alkalmas befogadóedény, beleértve mindenfajta zárószerkezetét is. Ez a meghatározás a tartányokra nem vonatkozik (lásd még mélyhûtõ tartály, belsõ tartály, merev belsõ tartály és gázpatron);

Megj.: A 2 osztály gázaihoz használt tartálytípusok: gázpalackok, nagypalackok, gázhordók, mélyhûtõ tartályok és palackkötegek.Tartály névleges ûrtartalma: a tartályban található veszélyes áru literben kifejezett névleges térfogata. A sûrített gázok tartályainál ez megegyezik a víztöltet térfogatával;

Tartány: maga a tartányköpeny, beleértve annak üzemi és szerkezeti szerelvényeit. Ahol a tartány szó önmagában szerepel, tankkonténert, mobil tartányt, leszerelhetõ tartányt vagy rögzített tartányt jelent az ebben a részben szereplõ meghatározás szerint, ill. olyan tartányt, amely a battériás jármû vagy a MEG-konténer elemét képezi (l. még leszerelhetõ tartány, rögzített tartány, mobil tartány és MEG konténer);

Megj.: A mobil tartányokra lásd a 6.7.4.1 bekezdést.Tartányjármû: a folyadékok, gáz-halmazállapotú, porszerû vagy szemcsés anyagok szállítására használt, egy vagy több rögzített tartánnyal felszerelt jármû. A tartányjármû magán a jármûvön vagy az azt helyettesítõ futómû-elemeken kívül egy vagy több tartányból, szerelvényeikbõl és a tartányokat a jármûhöz vagy a futómû-elemekhez csatlakoztató alkatrészekbõl áll;

Tartányköpeny: az anyagot tartalmazó burkolat (beleértve a nyílásokat és zárószerkezeteiket);

Megj.: 1. Ez a meghatározás nem vonatkozik a tartályokra.
2. A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.Tartányos cserefelépítmény: a tartányos cserefelépítmény tankkonténernek tekintendõ.

Test (az összetett IBC-ket kivéve minden más IBC típusnál): maga a tartály, beleértve a nyílásokat és azok zárószerkezeteit, de kizárva az üzemi szerelvényeket;

Megj.: A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.Teljes rakomány: egyetlen feladótól származó rakomány, amely részére egy jármû vagy nagykonténer kizárólagos használatra van fenntartva, és amelynek be- és kirakását a feladó vagy a címzett utasításai szerint végzik;
Megj.: A 7 osztálynál a megfelelõ kifejezés a kizárólagos használat, lásd a 2.2.7.2 bekezdést.Többelemes gázkonténer (MEG-konténer): olyan szállítóeszköz. amelynek egymással gyûjtõcsõvel összekötött és vázra szerelt elemei vannak. A következõ elemek tekinthetõk a többelemes gázkonténer elemeinek: palackok, nagypalackok, gázhordók, palackkötegek és a 2 osztály gázainak szállítására készült, 450 liternél nagyobb befogadóképességû tartányok;

Töltési nyomás: az a legnagyobb nyomás, amely a tartányban a nyomás alatti töltéskor ténylegesen fellép (lásd még legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás), próbanyomás, számítási nyomás és ürítési nyomás s);

Töltõ: bármely vállalkozás, amely a veszélyes árut tartányba (tartányjármûbe, leszerelhetõ tartányba, mobil tartányba vagy tankkonténerbe), battériás jármû tartályaiba vagy MEG konténerbe tölti, ill. az ömlesztett veszélyes árut jármûbe, nagykonténerbe vagy kiskonténerbe rakja;

Tömörségi próba: tartányok, csomagolóeszközök vagy IBC-k, szerelvények és zárószerkezetek szivárgásmentességének meghatározására szolgáló vizsgálat;

Megj.: A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.Túlnyomásos gázpatron: lásd aeroszol csomagolás;
U
UN szám (azonosító szám): az anyagok és tárgyak négyjegyû azonosító száma, amely az ENSZ Minta Szabályzatból származik;
Ü
Ürítési nyomás: az a legnagyobb nyomás, amely a tartányban a nyomás alatti ürítéskor ténylegesen fellép (lásd még számítási nyomás, töltési nyomás, legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás) és próbanyomás);

Üzemi szerelvények:


a) tartányoknál a töltõ- és ürítõ-, a szellõztetõ-, a biztonsági, a fûtõ- és hõszigetelõ berendezések, valamint a mérõeszközök;

b) battériás jármû vagy MEG konténer elemeinél a töltõ-, ürítõ- és biztonsági berendezések, az összekötõ csövek, valamint a mérõeszközök;

c) IBCk-nél a töltõ- és ürítõ-, a nyomáscsökkentõ-, szellõztetõ-, a fûtõ- és hõszigetelõ-berendezések, valamint a mérõeszközök;

Megj.: A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

V
Vákuum-szelep: nyomás hatására automatikusan mûködésbe lépõ, rugóterhelésû szerkezet, amelynek feladata a nem megengedett negatív belsõ nyomás kialakulásának megakadályozása a tartányban;

Vállalat: lásd vállalkozás;

Vállalkozás: a természetes személy vagy jogi személy, függetlenül attól, hogy folytat-e jövedelemszerzõ tevékenységet; a jogi személyiség nélküli társaság vagy személyek társulása, függetlenül attól, hogy folytat-e jövedelemszerzõ tevékenységet; a hivatalos testületet, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e jogi személyiséggel, vagy hogy jogi személyiséggel rendelkezõ hatóságtól függ-e;

Védett IBC (fém IBC-nél): az ütközéssel szembeni kiegészítõ védelemmel ellátott IBC, ez a védelem lehet pl. többrétegû (szendvicsszerkezetû) vagy kettõs falú konstrukció vagy fémrácsos vázszerkezet;

Veszélyes áruk: olyan anyagok és tárgyak, amelyek szállítását az ADR tiltja vagy csak feltételekkel engedi meg;

Veszélyes reakció:

a) égés és/vagy jelentõs hõfejlõdés;

b) gyúlékony, fojtó hatású, gyújtó hatású (oxidáló) és/vagy mérgezõ gázok fejlõdése;

c) maró anyagok képzõdése;

d) vegyileg nem állandó anyagok képzõdése; vagy

e) veszélyes nyomásnövekedés (csak tartányoknál);

Vészhõmérséklet: az a hõmérséklet, amelynél a hõmérséklet-szabályozás megszûnése esetén a vészhelyzeti eljárásokat alkalmazni kell;

Visszaforgatott mûanyag: használt ipari csomagolóeszközökbõl visszanyert anyag, melyet új csomagolóeszközzé való feldolgozásához megtisztítanak és elõkészítenek;

Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv: az ENSZ “Ajánlások a veszélyes áruk szállítására, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” harmadik javított kiadása (ST/SG/AC.10/11/Rev.3):

Z
Zárószerkezet: a tartály nyílását záró szerkezet;

Zárt konténer: teljesen zárt, szilárd tetejû, oldalfalú, végfalú és padlójú konténer. Ide tartozik az a nyitható tetejû konténer is, amelynek teteje a szállítás alatt zárva tartható;

ZS
Zsák: papírból, mûanyag fóliából, textilbõl, szövött anyagból vagy más alkalmas anyagból készült hajlékony csomagolóeszköz;

1.2.2 Mértékegységek

 

1.2.2.1 Az ADR-ben a következõ mértékegységeka/ alkalmazhatók

Fizikai mennyiség
SI-egység b/
Engedélyezett kiegészítõ egység
Az egységek közötti összefüggés
Hosszúság m (méter)
Terület m2 (négyzetméter)
Térfogat m3 (köbméter) l c/ (liter) 1 l = 10–3 m3
Idő s (másodperc) min. (perc) 1 min = 60 s
h (óra) 1 h = 3600 s
d (nap) 1 d = 86 400 s
Tömeg kg (kilogramm) g (gramm) 1 g = 10-3 kg
t (tonna) 1 t = 103 kg
Sûrûség kg/m3 kg/l 1 kg/l = 103 kg/m3
Hõmérséklet K (kelvin) °C (Celsius-fok) 0°C = 273.15 K
Hõmérséklet-különbség K (kelvin) °C (Celsius-fok) 1°C = 1 K
Erő N (newton) 1 N = 1 kg · m/s2
Nyomás Pa (pascal) bar (bar) 1 bar = 105 Pa

1 Pa = 1 N/m2

Mechanikai feszültség N/m2 N/mm2 1 N/mm2 = 1 MPa
Munka )

Energia )

Hőmennyiség )
J (joule) kWh (kilowattóra)

eV (elektronvolt)

1 kWh = 3.6 MJ

1 J = 1 N · m = 1 W ·s
1 eV = 0.1602 ·10–18J

Teljesítmény W (watt) 1 W = 1 J/s = 1N · m/s
Kinematikai viszkozitás m2/s mm2/s 1 mm2/s = 10–6 m2/s
Dinamikai viszkozitás Pa · s mPa · s 1 mPa · s = 10-3 Pa · s
Aktivitás Bq (becquerel)
Dózisegyenérték Sv (sievert)
a/ Az itt használt egységek SI egységekre átszámításához a következõ kerekített értékeket kell alkalmazni:Erõ Feszültség1 kg = 9.807 N 1 kg/mm2 = 9.807 N/mm2

1 N = 0.102 kg 1 N/mm2 = 0.102 kg/mm2

Nyomás1 Pa = 1N/m2 = 10-5 bar = 1.02 x 10-5 kg/cm2 = 0.75 x 10-2 torr

1 bar = 105 Pa = 1.02 kg/cm= 750 torr

1 kg/cm2 = 9.807 x 104 Pa = 0.9807 bar = 736 torr

1 torr = 1.33 x 102 Pa = 1.33 x 10-3 bar = 1.36 x 10-3 kg/cm2

Energia, munka, hõmennyiség1 J = 1 Nm = 0.278 x 10-6 kWh = 0.102 kgm = 0.239 x 10-3 kcal

1 kWh = 3.6 x 106 J = 367 x 103 kgm = 860 kcal

1 kgm = 9.807 J = 2.72 x 10-6 kWh = 2.34 x 10-3 kcal

1 kcal = 4.19 x 103 J = 1.16 x 10-3 kWh = 427 kgm

Teljesítmény Kinematikai viszkozitás1 W = 0.102 kgm/s = 0.86 kcal/h 1 m2/s =104 St (Stokes)

1 kgm/s = 9.807 W = 8.43 kcal/h 1 St = 10-4 m2/s

1 kcal/h = 1.16 W = 0.119 kgm/s

Dinamikai viszkozitás1 Pa.s = 1 Ns/m2 = 10 P (poise) = 0.102 kgs/m2

1 P = 0.1 Pa.s = 0.1 Ns/m2 = 1.02 x 10-2 kgs/m2

1 kgs/m2 = 9.807 Pa.s = 9.807 Ns/m= 98.07 P

b/ A Nemzetközi mértékegységrendszer (SI) az Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlet határozatainak eredménye (Cím: Pavillon de Breteuil, Parc de St-Cloud, F–92310 Sèvres).

c/ A liter jelzésére az “l” egységjel helyett írógéppel írt betûk vagy nyomdai szedésû betûk esetén “L” egységjel is megengedett

A mértékegységek többszöröseit és törtrészeit a mértékegységek jele elé tett, egy szorzót jelentõ, következõ prefixumok (SI-prefixumok) egyikével lehet képezni.
Szorzó
Prefixum neve
Prefixum jele
1 000 000 000 000 000 000 = 1018 trillió exa E
1 000 000 000 000 000 = 1015 billiárd peta P
1 000 000 000 000 = 1012 billió tera T
1 000 000 000 = 109 milliárd giga G
1 000 000 = 106 millió mega M
1 000 = 103 ezer kilo k
100 = 102 száz hekto h
10 = 101 tíz deka da
0.1 = 10-1 tized deci d
0.01 = 10-2 század denti c
0.001 = 10-3 ezred milli m
0.000 001 = 10-6 milliomod mikro m
0.000 000 001 = 10-9 milliárdod nano n
0.000 000 000 001 = 10-12 billiomod piko p
0.000 000 000 000 001 = 10-15 billiárdod femto f
0.000 000 000 000 000 001 = 10-18 trilliomod atto a
1.2.2.2 Kifejezett ellentétes meghatározás hiányában a “%” az ADR-ben a következõket jelenti:a) szilárd vagy folyékony anyagok keveréke, valamint oldatok és folyadékokkal átitatott szilárd anyagok esetén a keverék, az oldat vagy az átitatott anyag teljes tömegére vonatkoztatott tömeg%-ot;

b) sûrített gázkeverékek esetén: ha a töltés nyomásra történik, a térfogatarányt a gázkeverék teljes térfogatának százalékában megadva; vagy ha a töltés tömegre történik, a tömegarányt a gázkeverék teljes tömegének százalékában megadva;

c) cseppfolyósított gázkeverék, valamint nyomás alatt oldott gázkeverék esetén: a tömegarányt a gázkeverék teljes tömegének százalékában megadva.

1.2.2.3 A tartályokra vonatkozó mindenféle nyomás (pl. próbanyomás, belsõ nyomás, a biztonsági szelepek nyitónyomása) mindig túlnyomásban van megadva (a légköri nyomáshoz viszonyított túlnyomásban); ezzel szemben a gõznyomás mindig abszolút nyomásban van kifejezve.

1.2.2.4 Ha az ADR töltési fokot ír elõ tartályokra vagy tartányokra, ez mindig 15 °C anyaghõmérsékletre vonatkozik, hacsak más hõmérséklet nincs megjelölve.

Szerkesztette: Lajkó Gábor

Webáruház készítés